A j�t�k l�nyege eml�keztet m�s �si n�pi j�t�kokra, pl. a sn�rra. Az ellenfelek igyekeznek a bocs�t (nagy goly�t) minn�l k�zelebb juttatni a pallin�hoz (kis goly�hoz). Ez legt�bbsz�r gur�t�ssal t�rt�nik.

 

J�tszhatja egy-egy j�t�kos egym�s ellen, vagy p�rosok illetve h�rom f�s csapatok, a m�rk�z�seket rendszerint v�lasztott vagy kijel�lt j�t�kvezet� vezeti a lenti �bra szerinti, igen egyenes, kem�ny burkolat� p�ly�n.

A j�t�k menete:

A j�t�kvezet� k�zrem�k�d�s�vel sorsol�ssal eld�ntik melyik f�l kezd �s a p�ly�n mely ir�nyb�l kezdik a j�t�kot. Ezut�n elhelyezik a pallin�t az �br�n jel�lt kezd�pontra, majd a kezd� j�t�kos az alapvonal (A) m�g�l igyekszik bocs�j�t min�l k�zelebb gur�tani a pallin�hoz (punto).

Amennyiben a gur�t�s nem �rv�nytelen (pl. nem �r pal�nkot) az ellenf�l k�vetkezik, pr�b�lja a pallin�t jobban megk�zel�teni bocs�j�val, mint az ellenf�l. Mindaddig pr�b�lkozhat, m�g k�zelebb gur�t, mint ellenfele, ill. ennek hi�ny�ban am�g el nem fogynak a bocs�i. Majd ism�t a kezd� j�t�kos k�vetkezik. Ha elfogytak bocs�ik a j�t�kvezet� meg�llap�tja melyik bocsa van a pallin�hoz a legk�zelebb ill. a jobb poz�ci�t gur�tott versenyz�nek h�ny bocs�ja van k�zelebb, mint az ellenf�l legk�zelebbi bocs�ja. Ennyi pontot �r. A j�t�k 12 vagy 15 pontig folytat�dik.

Abban az esetben ha a j�t�kos �gy gondolja, hogy t�l nagy feladat lenne az ellenf�l�n�l jobbat gur�tania, akkor megpr�b�lhatja kidobni annak bocs�j�t. Ezt azonban csak �gy teheti, ha el�re bejelenti melyik goly�t akarja eltal�lni. Ennek k�t m�dja lehets�ges - k�tf�le dob�ssal. Az egyik a raffa dob�s.

Ez akkor lehets�ges, ha a c�lgoly� t�l van a szembenl�v� 'C' vonalon vagy a b�rhol elhelyezked� pallin�hoz k�zelebb van, mint 13 cm. A dob�st nekifut�sb�l c�lszer� v�gezni az 'A' alapvonalig el�refutva. A bocsa el�sz�r csak a 'C' vonal m�g�tt eshet le �s els�k�nt mindenk�ppen a c�lgoly�val kell �tk�znie. Az eredm�nyes dob�st k�vet�en a goly�k �ll�s�t�l f�gg�en folytatj�k a j�t�kot.

A m�sik dob�sforma a rep�l� dob�s, azaz vol�.

Ezzel a dob�ssal a p�lya b�rmely r�sz�n �ll� goly�ra lehet dobni m�gpedig �gy, hogy a j�t�kos a 'B' vonalig el�refuthat, dobott goly�ja azonban csak a c�lgoly� 40 cm-es k�rzet�n bel�l eshet le el�sz�r vagy �ppen a c�lgoly�ra r�. �rv�nytelen a dob�s ha a fenti felt�teleknek nem felel meg. Ezesetben a dobott goly�t kiveszik a j�t�kb�l, a dob�s el�tti �ll�st pedig vissza�ll�tj�k. Ha a kialakult eredm�ny a m�sik f�l sz�m�ra kedvez�bb lenne, � �lhet az "el�nyszab�llyal" �s "elfogadhatja" a rossz dob�st k�vet�en kialakult �ll�st. A k�vetkez� goly�menetet a pallin� kigur�t�s�val az a f�l kezdi, aki el�z�leg a pontot �rta. A pallin�nak legal�bb a f�lp�ly�n t�l kell haladnia, de a t�ls� alapvonal el�tt kell meg�llnia �s nem �rintheti a pal�nkot. Ha �rv�nytelen a kigur�t�s az ellenf�l is megk�s�relheti, ha net�n az is �rv�nytelen, akkor a j�t�kvezet� a kezd�pontra helyezi. A j�t�k az el�z�leg pontot el�rt f�l gur�t�s�val folytat�dik. Gy�ztes az, aki el�bb �ri el a 12 vagy 15 pontot.

Egy�ni j�t�k eset�n 4-4 bocs�val j�tszanak, p�rosban �s tri�ban j�t�kosonk�nt 2-2 goly�val, azaz �sszesen 4-4 illetve 6-6 goly�val.
 

A p�lya:

Talaja szil�rd, lehet�leg min�l egyenesebb �s egyenletesebb. Lehet d�ng�lt f�ld, salak, beton, szintetikus vagy sz�nyeg bor�t�s�. K�t hosszanti oldal�n 25 cm magas fa vagy beton pal�nk, r�videbb oldalain kism�rt�k� elmozdul�sra (leng�sre) k�pes, gumibor�t�s� fa gerenda hat�rolja.

A goly�k:

A bocs�k 920 g s�ly�, 107 mm �tm�r�j�, sz�nes m�anyag vagy csont goly�k, a pallin� 80g s�ly�, 4 cm �tm�r�j� m�anyag goly�.

Csapatversenyeken egy csapatm�rk�z�s egy tri�, egy egy�ni �s egy p�ros j�t�kb�l �ll. Rendszerint a tri�val kezdenek, ezt k�vet�en egyid�ben j�tsz�k az egy�ni �s p�ros m�rk�z�st k�t egym�s melletti p�ly�n.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.